03.21.09
Posted in Personal at 10:01 by rpotor
A 2008. évi adómból támogatni kívánt egyházat intervallum felezéses módszerrel, d100 dobásokkal határozzuk meg, két darab (egy fehér és egy zöld) 10 oldalú dobókocka használatával, mindig “a fehér van elől”. Ha a dobás eredménye 1-50 között van, akkor a fennmaradó tartománynak mindig az “alsó” felét vesszük, páratlan számú fennmaradó tételszám esetén mindig felfelé kerekítünk a legközelebbi egész számra (mert csak így tudjuk biztosítani, hogy mindegyik tételnek legyen esélye, mivel ugye páratlan számú kezdőtételünk van). Értelemszerűen 51-100 közötti eredmény között a “felső” felét vesszük a fennmaradó tartománynak.
Összesen 166 egyház illetve 1 darab kiemelt költségvetési előirányzat van a listán (0853-as nyomtatvány kitöltési útmutató Melléklete szerint), összesen 167 tétel. Lássuk hát.
dobás1 = 03 -> 167 / 2 = 83,5 (84) tétel marad: fennmaradó tartomány 1 – 84
dobás2 = 71 -> 84 / 2 = 42 tétel marad: fennmaradó tartomány 43 – 84
dobás3 = 73 -> 42 / 2 = 21 tétel marad: fennmaradó tartomány 64 – 84
dobás4 = 78 -> 21 / 2 = 10,5 (11) tétel marad: fennmaradó tartomány 74 – 84
dobás5 = 25 -> 11 / 2 = 5,5 (6) tétel marad: fennmaradó tartomány 74 – 79
dobás6 = 84 -> 6 / 2 = 3 tétel marad: fennmaradó tartomány 77 – 79
dobás7 = 45 -> 3 / 2 = 1,5 (2) tétel marad: fennmaradó tartomány 77 – 78
dobás8 = 26 -> 2 / 2 = 1 tétel marad: fennmaradó tartomány 77
És elfogyott a tartományunk, kihirdetem tehát, hogy a 2008. évi adóm 1%-át a 77-es sorszámú, 1603-as technikai számú “Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség” kapja. Gratulálunk a szerencsés nyertesnek!
A 2008. évi adóm másik 1%-át pedig a Bátor Tábor Alapítvány kapja, nekik is gratulálunk az elért eredményhez.
Mindkét szerencsés nyertes mintegy 1587 forinttal gazdagodik.
Permalink
03.17.09
Posted in Personal at 11:41 by rpotor
PARENTAL ADVISORY: EXPLICIT LYRICS. The following post includes adult language. You have been warned.
Vajon egy órányi munkám után amikor nyomtam egy CTRL-B-t elszállt-e a picsába ez a kurva kibaszott köcsög program? Bizony elszállt.
Vajon mentettem-e közben akár csak egyszer is? Persze, hogy nem.
Meg fogom-e nyitni ezt a programot az elkövetkező minimum 2-3 napban? Biztosan nem.
Vajon ideges-e vagyok-e? Bizony, igen, szét tudnék robbanni és elég nagy szerencse, hogy például nincs a birtokomban egyetlen atomtöltetű rakéta sem, amit büntetésből kilőhetnék egy véletlenszerűen választott országra.
Permalink
03.12.09
Posted in Personal at 16:56 by rpotor
Bizony mondom nektek öcsécskéim, hogy kétszer is nézzétek meg mindig mielőtt elküldtök egy emailt, hogy ki szerepel a “címzett” mezőben, mert hozzám hasonlóan vicces, kínos illetve izzó szituációba kerülhettek, ha nem így tesztek…
Permalink
03.10.09
Posted in Personal at 22:21 by rpotor
Elmentem a t-offlinehoz, hogy lemondjam a netet meg a telefont, mert már nem kell. Mondom az ügyintézőnek, hogy mit szeretnék és ezt mondja az arcomba bele: “azzal kezdeném, hogy névre és lakcímre nem tudok keresni, ügyfélszámra van szükség.” És így egy pillanatra lefagytam “excuse meeee?” Vágjátok, a 21. században egy ügyfélszolgálatos nem tud az ügyfél nevére vagy címére rákeresni a számítógépén. Nemtom mennyit kapott a programozó, aki csinálta a t-offline ügyfélszolgálatán használt ügyfélkezelő programot, de hogy nem érdemelte meg az tuti. Beletörődtem és mondtam, hogy jólvan, akkor majd holnap újra próbálkozom, mert persze számlát nem vittem magammal, amin rajta lett volna az ügyfélszámom. Eszemmegáll gyerekek, eszemmegáll komolyan mondom.
Permalink
03.07.09
Posted in Personal at 19:23 by rpotor
Jöttem haza, leszálltam a pesti buszról, épp kezdődött a vihar, mondom fasza. Nézem 36-os, 37-es, 13-as és megállapítottam, hogy mintegy 22 percet kell várnom a következő buszra. Anyáztam, de aztán pont jött egy 43-as, úgyhogy megszakítottam az anyázós programot. Elfelejtettem pénteken bérletet venni ígyhát vettem elő pénzt a jegyre, pont 220 forintot, hadd fogyjon az apró! Felszáll a buszra elsőnek egy furcsa sapkás srác, a megfigyelő rendszerprogramok regisztrálták a furcsa sapkáját, de így azzal a lendülettel el is vetettem, “érdektelen célpont” megjegyzéssel. Aztán csak nem halad a sor, nagydarab forma mellettem elkezd hőbölögni, hogy “mivanmá, mit pöcsöl má” meg mittomén. Nem bírta az esőt az ember lehet. :-) Kiderül, hogy a furcsa sapkás gyerek a probléma forrása, mert még mindig ott áll a buszvezető fülkéjénél. Na, aztán csak megindultak az emberek felfelé a buszra, furcsa sapkás emberünk ott áll féloldalt a buszvezető fülke mellett és ott téblábol és vele szemben meg ott áll egy idősebb néni. Mivel előre előkészítettem a pénzt szinte meg sem álltam odaadtam a pénzt a sofőrnek, adta a jegyet, menet közben kezeltem, kb. 5 másodpercig tartottam fel a sort. Leültem és akkor látom, hogy emberünknek nem csak a sapkája furcsa, hanem az arca is, a rendszerprogramok regisztrálnak tehát egy szellemi fogyatékost. Az öreg néni kezelte neki a jegyét és aztán így már elmúlt a tumultus a buszvezető fülke előtt. Jön hátrafelé a buszban a furcsa sapkás és leül valahol elől…. azaz hoppá, csak akart leülni, de aztán meglátott engem és inkább mégsem ült le, hanem elindult egyenesen felém. Mondom miafene, célzórendszer készültségben, fegyverrendszerek aktiválva, tőlem jöhetsz ecsém! És így hopp leül mellém. Ellenőriztem mégegyszer a nyilvánvaló tényt, de továbbra is úgy láttam, hogy a buszon az ülések 85%-a szabad volt. Emberünk féloldalasan leül tehát mellém és azt kérdezi: hol a vasútállomás? mondom neki én is ott szállok le, majd szólok. De mikor jön vonat? Mondom azt nem tudom, hova akarsz menni? Budapestre, de hol van a vasútállomás? Majd szólok. Milyen messze van? Nincs olyan messze. De mikor jön vonat Budapestre? Nem tudom. Mikor érünk oda? Hát úgy 2-3 perc múlva. Mennyi idő alatt lehetne gyalog odaérni? Kb. 15 perc. De hol a vasútállomás? és így tovább, folyamatosan tette fel újra és újra ugyanazokat a kérdéseket, amiket 10 másodperccel előbb megválaszoltam neki. Két kérdése tért el ezektől a mintáktól. Az egyik az volt, hogy miért kell fizetni a buszjegyért, ha ki akar menni az állomásra? És ez egy valóban jó kérdés, megfogta a probléma gyökerét, de nem hiszem, hogy sokat mondott volna neki, ha figyelmébe ajánlottam volna ebben a kérdéskörben a Zeitgeist I. – II.-t. Na mindegy, ebből a kérdésből valahogy levágtam, hogy az embernek lehet, hogy nulla pénze volt és azért volt a fennakadás a buszvezetőfülke előtt és gondolom az az öreg néni vett neki jegyet. A másik egyedi kérdése az ismétlődő kérdései mellett az volt, hogy dehát mit csinálok, ha nem jutok vissza Budapestre. Megnyugtattam, hogy visszajutsz, ne félj, kb. fél óránként mennek oda vonatok. A buddhizmusos könyvem azt mondja, hogy az a fasza, ha mindenki felé együttérzéssel fordulunk. Hát én nem éreztem együttérzést a furcsa sapkás emberrel kapcsolatban, viszont azt hiszem, hogy ha százszor tette volna is fel ugyanazt a kérdést, akkor én tök türelmesen századszor is válaszoltam volna neki, míg a nagydarab hőbölgős ember lehet, hogy már a harmadik ugyanolyan kérdésnél kiborult volna és elküldte volna a fenébe. Talán ezért nem a nagydarab mellé ült le… A vasútállomásnál előttem szállt le a buszról és egyszerűen elindult az állomás épülete felé, vissza se nézett, mintha ott se lettem volna, én meg mivel már kezdett frankón esni az eső elindultam hazafelé. Nemtom, hogy jutott haza, de remélem sikerült neki. Hazafelé azon gondolkodtam, hogy hogy a picsába engedhetnek el így egy tök nyilvánvalóan beteg embert csak úgy a nagyvilágba kísérő nélkül.
Permalink
03.06.09
Posted in Personal at 14:45 by rpotor
Kivették a varrataimat tegnap és azt mondták, hogy a szövettan eredménye még nincs meg, majd valószínűleg ma lesz meg, ha mégse akkor pedig majd valamikor a jövőhéten. Kérték az email címemet és az a mondás, hogy majd elküldik. Teljesen Amerika!
Öcsécskéim most pedig blogajánló lesz. Egyértelműen az ország legviccesebb blogjának címét osztom meg veletek, majdnem mindegyik bejegyzés a sírvaröhögős kategória, szóval menjetek és olvassátok a Tardai Történeteket. Nem kevésbé vicces a szlengblog sem, sőt szerintem a tardai történetek az tulajdonképpen a szlengblognak egyfajta spinoffja, hogy művelten fejezzem ki magam. A szlengblogban tulajdonképpen nem is a magyarázatok az érdekesek, hanem a példamondatok, amelyeken keresztül apró kis történetek, élethelyzetek bontakoznak ki előttünk, szintén sírvaröhögős kategória a nagy részük.
Permalink
Loading ...