06.30.08
The One With The Cherry Bowl
Szombaton voltam a zanyukámnál Pesten. Mesélte, hogy egy napon a szomszédban lakó öreg néninek átvitt egy tál cseresznyét. Az öreg néni teljesen megdöbbent a dolgon és először csak annyit mondott, hogy: “Ezt nekem hozta? Tényleg?” Aztán mondta, hogy sok-sok éve lakik már Budapesten de neki még soha senki nem vitt át csak úgy egy tál cseresznyét. Azóta amikor csak meglátja, már messziről köszön anyukámnak és valahányszor találkoznak még mindig hálálkodik a cseresznyéért. Anyukám egy másik szomszédjának is vitt cseresznyét, aki hasonlóképpen reagált. Úgy látszik ez Pesten egy kivételes dolog, hogy az embernek van egy jószívű szomszédja. Elgondolkodtam rajta, hogy én sosem tennék ilyet, én simán kidobom a feleslegessé vált cseresznyét, ha már nem akarok többet enni belőle, pedig a fentiek teljesen jól bizonyítják, hogy ilyen kis apró dolgokkal is hozzá lehet járulni ahhoz, hogy jobb legyen a világ.
And in other news ladies and gentlemen, az előbb lementem a boltba, mondom veszünk hozzávalókat és holnap nem 7days croissant lesz a reggeli, hanem egy szendvics. Vettem tehát zsemlét, ami a szendvics alapját képezi majd. Aztán vettem folpackot, amibe majd jól becsomagoljuk a kész szendvicset. Aztán nem vettem szalámit, amitől szendvics lehetett volna a szendvics…
