10.02.06
The One With The Vine Harvest
Szombaton szüretelni voltam. Tudni kell, hogy én alapból utálom a szüretet, de azért csak elmentem, mert végülis hoztak-vittek, kaja-pia volt, megaztán nem is volt olyan rengeteg sor amit le kellett szüretelni. A szüret a Tomcsiék bodajki telkén volt, pont ott, ahol a múltkor felrobbantottuk a bulihordót, amiben a robbantás előtt sör volt. A szüret maga olyan volt, mint egy szüret, mindenki kapott egy kincstári metszőollót aztán hajrá. Egyébként télleg nem volt vészes, tulajdonképpen délre végeztünk is. Éssssss marhapörköltet kellett enni, mert az volt az ebéd. Be kell ismernem viszont, hogy teljesen fincsi cucc volt, pedig én utálom a marhahúst. Ebéd után pedig a Tomcsi papájának a történeteit hallgattuk. Öcsém haláljófej volt az öreg, komolyan mint egy magnó, bekapcsoltuk és folyamatosan nyomta a mindenféle történeteket. Háborús élményeiről mesélt, meg így összevissza mindenféle dolgokról, de hihetetlenül jó mesélő volt, jó volt hallgatni. Asszem viszont ezek a történetek csak nekem voltak újak, mert úgy vettem ki, hogy a többiek már mind hallották ezeket legalább háromszor és a Tomcsi mondta is, hogy az öreg így folytatná a mesélést napokig, ha hagynák. Na mindegy, akkor is érdekességeket beszélt, kéne írnia egy blogot vagypedig a Youtube-on közzétehetné a történeteit, mint az a londoni bácsi.
Tegnap meg Pesten voltam anyuéknál és odajött a nagynéném is. Szóba került, hogy kikre szavazott. Azt mondta: “Hát ezek legalább már beismerték, hogy lopnak, meg hazudnak. X-et nekik.” Én a magam részéről nem szavaztam, mert ahhoz el kellett volna mennem Dunaújvárosba, de asszem mindegy is, hiszen az én piros pöttyöm sajnos elveszett volna a nagy narancssárgaságban.
